Elmondom, pedig nem kellene…

Iskolánk tanulói közül sokan foglalkoznak környezetünk védelmével. A következő cikkben Zakar Zóra 12.B osztályos tanuló gondolatait olvashatjuk. Reméljük, példáját nagyon sokan fogják követni. 🙂

„Fontosnak tartom, hogy legyenek emberek, akik állandóan a katasztrófáról beszélnek, mert az esetleg segít abban, hogy elkerüljük.” / Csányi Vilmos /

De egy fecske nem is csinál nyarat! –hallom sokszor… Igen, egy fecske tényleg nem csinál nyarat, viszont minden egyes fecske, magyarul fogyasztói hozzáállás számít. Kis felnőttként a megszokottnál többször gondolok a környezetre és a Földre, amit kölcsön kaptunk. Elszomorít, hogy a mindennapokban mennyi felesleges szemetet termelünk, mennyi olyan tevékenységet folytatunk és mennyi olyan felesleges dolgot vásárlunk, amivel környezetet szennyezünk. Jómagam mindig is környezettudatos voltam, de az évek során egyre több mindenre figyeltem fel és ráeszméltem, hogy igenis létezik és kivitelezhető a low/zero waste életmód.

A zero waste az egyik legfontosabb mozgalom, amely a Föld megmentéséért indult. A zero waste szó alapvetően azokra a hulladékokra utal, amelyeket az ember maga után hagy. A zero waste különböző fogyasztási cikkeit már eleve úgy tervezik meg, hogy ne keletkezzen belőlük hulladék. Legyen szó akár egyszer használatos megoldások helyett örökéletű produktumokról vagy a termékek selejtezése helyett újra felhasználásáról.

Elég sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan hívjam fel a diáktársaim figyelmét a környezettudatosságra. Elmondani, hogy a szendvicses zacskó, a használt rágó vagy éppen a házi feladat papírdarabkája hova való. Lelövöm a poént, nem a radiátor mögé… Igazgató úr segítségét kértem, aki mindenben támogatott az önkéntes projektemben. Így hát elkezdtem plakátokat gyártani. Feladta a leckét számomra, hiszen a monoton fehér háttér és fekete betű mellett minden szem elhalad. Valami olyat akartam alkotni, amit mindenki meglát és elolvas. Tele tettem színes és poénos ábrákkal és nyelvezetét is szlengesre formáltam.

Terveztem mindenképpen egy olyat, ami már a meglévő szelektív kukákra hívja fel a diákok figyelmét. Csak pár cm-rel kell arrébb nyújtania a kezét, máris a jó kukában landol az üveg. Ragasztottam ki tippeket, amiket egyszerűen be lehet vezetni a mindennapokba és már tettünk valamit a Földért. A lányokat szeretném ösztönözni arra, hogy a vagány, egyedi ruhadarabokat a turiból lehet összeválogatni.

Mire is gondoljunk a low/zero életmódót illetően? A saját szokásaimat osztom meg, amiket a családommal nap, mint nap alkalmazunk. Manapság mindenféle menő kulacsot lehet már kapni, nem kell mindennap megvenni a kis félliteres vizet, vagy ha megveszed, töltsd újra, ha elhasználódott dobd a megfelelő kukába. Le az egyszer használatos nejlon zacskókkal és fel a vászontáskákkal! Ha már nejlon zacskó, azt sem kell egyből a kukába hajítani, jó lesz a piacra zöldségnek, gyümölcsnek. Kertes házban lakunk, a konyhai hulladékot komposztáljuk. Aki panelházban lakik, annak sem kell lemondania erről a lehetőségről, léteznek már praktikus komposztálóvödrök. A szelektíven gyűjtött papírt, petpalackot felajánlhatjuk iskoláknak, óvodáknak, akik pénzt kapnak érte. Az árammal, vízzel való spórolást már meg sem említem.

A környezettudatos életszemlélet 5 alappillérét betartva már is tettünk a Földért.

  • Utasítsd vissza!
  • Csökkentsd le!
  • Használd újra!
  • Gyűjtsd szelektíven!
  • Komposztálj!

Akit komolyabban érdekel a dolog, annak mindig szívesen mesélek, ezzel szemben, akit nem mozgat meg semmilyen formában a környezettudatosság azoknak csak annyi lenne a dolga, hogy gondoljon a jövőjére, netán a jövendőbeli gyerekére… nem hiszem, hogy bárki is egy ilyen önpusztító világban szeretné leélni az életét. Pici apró dolgokon kellene mindenkinek változtatni és máris tettünk közösen egy lépést! Nem kell kimaxolni, csak azt a picurka változtatást bevonni a mindennapokba.

Ha valakit inspiráltam egy szebb és környezettudatosabb életmódra annak hatalmas pacsi!