Vissza a gimibe…
Faragó Kata vagyok. 2003 és 2011 között jártam a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskolába, ahová gondolatban most visszatérek, felidézem a számomra legszebb emlékeket.
Életem csodálatos éveit töltöttem a gimnázium falai között. Színvonalas oktatás, lelkes diákság és kitűnő tanárok és tanárnők, ezek a gondolatok jutnak eszembe, ha visszagondolok erre a 8 évre. Aki a BJG-be járt, tudta, a város legjobb középiskolájának tanulója.
A diákok egyik kedvenc napja minden évben, a Diáknap volt. Egy nap, amit a suliban töltesz, de nem kell tanulni. Ilyenkor nézhetsz tűzoltó bemutatót, hallgathatsz különböző érdekes előadásokat, felmehetsz a gimi padlására, ahol légpuskával lőhetsz a céltábládra, vagy részt vehetsz az udvaron megrendezett főzőversenyen. Este Gimibuli az aulában, ahová a város minden részéről jöttek a bulizni vágyó fiatalok. A legjobb buli volt, a szülők nem aggódtak, hiszen a tanárok óvó tekintete ügyelt ránk, de a buli egy normál szórakozóhely színvonalával vetekedett.
2007-ben, tizedikesként, az iskolai Diákönkormányzat elnöke lettem. Imádtam ezt a feladatot, a közösségi élet szervezése mindig örömet okozott számomra. Amikor nagyobb kihívás elé néztem, mint a Diáknap szervezése, nem éreztem magam sosem egyedül. Minden osztály szervezett egy-egy programot, a lebonyolításért felelősséget vállalt és a tanárok mindig segítették a diákokat.
Újdonságként, DÖK-elnökként, legemlékezetesebb számomra az évfolyambuli, amit két évben is megvalósítottunk. Az A, B, C, D és F osztálynak készülnie kellett egy-egy előadással. A szórakoztató produkciók után játékos feladatok, hot-dog és buli várt bennünket. Emlékszem az osztályunk egy hónapon át készült, a szöveg betanulásával, a jelmezekkel, szerencsére sikert aratott a falusi lakodalmas és a görög dráma című darab is. A szüleim videófelvételt készítettek, minden számunkra fontos eseményen, ezeket a mai napig szívesen nézzük vissza.
2009-ben, egy 24 órás vetélkedő lebonyolítását terveztük el a nagy tornateremben. Végül csak 14 órás lett, de első próbálkozásnak ez is elég volt.
A legkedvesebb feladat számomra a karácsonyi auladíszítés volt, amit a DÖK nevében, de a legjobb barátaim és a családom társaságában tehettem meg. Ez késő délután történt, mikor már szinte senki sem volt a suliban, csak mi. A felemelő pillanatokat a következő napom éreztem igazán, mikor szünetben kimentünk az aulába. Az emberek boldogan nézték a karácsonyi hangulatba öltözött iskolát. A mosolygós arcokat látni, a pozitív visszajelzéseket hallani, mindig megerősítettek abban, hogy, ha energiát fektetünk abba, amit szeretünk csinálni, ezt mások is észreveszik és értékelik majd.
Az évfolyamunk nagyszerű volt, a közös programok és bulik összekovácsoltak bennünket, így végzősként a szalagavató bankettet a gimi ebédlőjében tartottuk, együtt az 5 osztály és az összes tanárunk.
Hálás vagyok a gimiben eltöltött évekért, hiszen kibontakoztathattam a szervezőkészségemet, megvalósíthattam minden ötletemet. Az iskola vezetése, Kiss Attila igazgató úr, a tanáraim: Cseriné, Kissné, Baricsné, Szabó László, Hercz Anett és sokan mások, az osztályunk, a barátaim és a családom mindig biztattak és részesei voltak a gimis álmok megvalósításának.
Köszönöm BJG ezt a csodás 8 évet!