„MINDENKI DÖNTHET ÚGY, HOGY KEDVEZŐBB SZÍNBEN LÁTJA A SORSÁT. CSAK AKARNIA KELL, HOGY MEGPRÓBÁLKOZZÉK VELE.” (Louis Zamperini) – Az optimizmus hónapja a Batsányiban

Az optimista látásmód nagyon fontos a hétköznapjainkban, hiszen ez a fajta hit az, ami átsegít bennünket a nehéz helyzeteken, segít a mindennapi problémáink megoldásában is. Ez a gondolat az, amiről – többek között – beszélgettünk a 6.F osztállyal már az első héten, és az egész hónapos tevékenységünket, gondolatainkat az optimizmus tudatosítására, gyakorlására szántuk.

Első lépésként, az első októberi osztályfőnöki órán tisztáztuk az optimizmus és pesszimizmus fogalmát, majd kis kártyákon lévő gondolatok segítségével párban kellett megvitatnia az osztálynak azokat a gondolatokat, amelyek az optimizmushoz kapcsolódtak. Ezután 1-1 fő az osztály előtt is kifejtette a párban megbeszélt gondolatokat, és azt, hogy hogyan tudjuk a felvetett ötleteket a gyakorlatban is megvalósítani.

Ilyen gondolatok voltak például: „A felhő mögött, mely ránk veti árnyékát, ott a csillag, mely ránk veti fényét.” /Victor Hugo/

„Pozitívnak lenni nem azt jelenti, hogy mindenbe belenyugszunk. Sokkal inkább, hogy a jó megoldás reményében felkutatjuk az erőforrásainkat, és azt tesszük, ami helyes és megfelelő.” /Kurt Tepperwein/

„A pozitív gondolkodók azt képzelik el, amit el akarnak érni, nem pedig azt, amitől rettegnek. Azt kapod, amire gondolsz.” /Andrew Matthews/

A következő lépésként egy rejtvényt kellett megfejtenie az osztálynak, ez úttal is párokba rendeződve. A megfejtés, természetesen, 5 pozitív állítást rejtett, amelyet sikeresen megtalált mindenki az osztályban. A bevezető, alapozó óra után a következő alkalommal kezdetét vette a közös, pozitív élmények átélése a már korábban megrendelt (és a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ által megvásárolt) POZITIVITY társasjátékok kipróbálásával. Ezt a társasjátékot kifejezetten úgy találták ki, hogy erősítse a társas, szociális készségeket, segítse a negatív érzések feloldását, és egyúttal örömteli pillanatokat is szerezzen a résztvevőknek. Több csoportra osztottuk az osztályt és egész órán játszottunk a társasjátékkal. Az idő ez úttal kevésnek bizonyult arra, hogy végére is érjünk a játéknak, de arra elég volt, hogy egy kis ízelítőt kapjunk a kellemes, vicces és néha megható, kedves percekből.

A szülőket is sikerült bevonni a közös „munkába”, hiszen a felhívásomra jó néhányan bekapcsolódtak a programba úgy, hogy pozitív, megerősítő gondolatokat rejtettek el a gyerekek tolltartójába, így ezek a kedves szavak minden nap kellemes perceket szereztek a diákoknak, így erősítve az önbizalmukat, optimista hozzáállásukat a mindennapjainkhoz.

A hónap utolsó hetében eldöntöttük, hogy elkészítjük a „Jó tulajdonságok fáját” is, amire olyan pozitív tulajdonságok kerültek fel, amelyeket az osztály tagjai gyűjtöttek egymásról. A színes faleveleket ráragasztottuk egy megrajzolt fa törzsére, amelyet kiraktunk az osztálytermünkbe, így minden nap olvashatjuk és tudatosíthatjuk magunkban, hogy mennyi, sok jó tulajdonságunk van, és mennyire értékes diákok is vagyunk. Ezek a pozitív gondolatok biztosan segíthetnek nekünk azokban a nehéz helyzetekben, amikor esetlegesen csökken az önbizalmunk és kevésbé vagyunk optimisták.

Meglepetésképpen, osztályfőnökként készítettem egy kis „ötletcsomagot” az osztályomnak az őszi szünetre, amely gondolatokat, a hála és optimizmus jegyében otthon is gyakorolhatnak a családban. Mivel igazán lelkesek és kreatívak voltak az osztályom diákjai az eddig eltelt időszakban, ezért dicséretképpen készítettem számukra egy-egy emléklapot az első két hónapban végzett lelkes részvételük elismeréseképpen.

Az október hónap is gyorsan eltelt iskolánkban, és már készülünk a novemberre, amikor is a társas kapcsolatok kerülnek majd előtérbe a pályázathoz kapcsolódóan.

Írta: Rideg-Fekete Márta

angol – ének-zene szaktanár, osztályfőnök