Szakmai látogatás Kellokosken kouklu (Finnország)
Szakmai beszámoló
- március 29. – április 3.
Már régóta szerettem volna megismerni a finn oktatási rendszert és a finn iskolák működését, hiszen világszerte elismert eredményeik és innovatív pedagógiai megoldásaik különösen érdekeltek. Ennek érdekében az ERASMUS+ pályázat (2025-1-HU01-KA121-SCH-000333716) keretén belül lehetőségem nyílt részt venni egy Job Shadowing programon Finnországban.
A finn iskola külső megjelenése egyszerű, letisztult volt, amely jól tükrözte az északi országokra jellemző funkcionalitást és visszafogott esztétikát. A termek felszereltsége azonban fantasztikus volt: modern digitális eszközök, jól kialakított tanulási terek, valamint a különböző tanulási stílusokat támogató bútorzat állt a diákok rendelkezésére. Minden osztályterem átgondoltan volt berendezve, elősegítve az együttműködést, a kreativitást és az önálló munkát is. A nagy termeket kisebb egységekre lehetett bontani. Így könnyen meg tudták valósítani a csoportbontásokat. Külön szeretném kielemelni a technika termeket és azok felszereltségét. A technika oktatás területén volt fém, fa megmunkálására alkalmas terem és abban speciális eszközök, mint egy kisebb műhelyben. Az informatika teremben használhatták a 3D és A2-es méretet is elbíró nyomtatót, Külön terem volt a szabás-varrás órák megtartására. Itt több varrógép mellett, ruhanyomtató, meleg vasaló és rengeteg szövet, fonál sorakozott a polcokon. Csodálatosan felszerelt konyhában főztek és sütöttek a gyerekek.
A program során több napon keresztül betekintést nyerhettem a helyi iskola mindennapi életébe. Megfigyelhettem az oktatási módszereket, az óraszervezést, valamint a tanár-diák kapcsolat sajátosságait. Különösen figyelemre méltó volt a tanulóközpontú szemlélet, amely az egész oktatási folyamatot áthatja. A pedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a diákok önállóan gondolkodjanak, kérdezzenek, és aktívan részt vegyenek a tanulásban. Szakmai látogatásom egyik célja a STEAM lehetőségeinek, jó gyakorlat megismerése. A technika órák a jó gyakorlatot mutattak számomra. Az elkészítendő tárgyat először megtervezték, még a tárgy kinézetére is hangsúlyt helyeztek. Ezen órákon a matematika (tervezés, számolás), a művészet (rajz), a technológia (az anyag tulajdonságai, felépítése) és a fenntarthatóság is megjelent. AZ osztály kisebb csoportokban dolgozott, kooperatív munkában. Az oktatást nem zavarva beszélték meg egymással a lépéseket. Hasonló élményben volt részem amikor a konyhában főztek. A terítés, főzés előkészítése, a főzés, sütés során szintén a STEAM tantárgyai kiegészítve és egymásra épülve jelentek meg. Jól lehetett érzékelni, hogy az alkotás öröme átjárja a tanulók lelkét. Még a mozgékonyabb, akár ADHD-s tanulók is megtalálták helyüket a csapatban. A finn iskolában tapasztalt nyugodt, támogató légkör szintén nagy hatással volt rám. A tanárok és diákok közötti kapcsolat közvetlen és bizalmon alapuló, ami elősegíti a hatékony tanulást. Az értékelési rendszer kevésbé stresszkeltő, inkább a fejlődésre és az egyéni haladásra helyezi a hangsúlyt. Érdeklődésem és szakom miatt több matematika órán vettem részt, más-más évfolyamon. Megismerhettem a matematika tantárgy felépítését, oktatási eszközeit, tankönyveit. Itt is megtapasztalhattam a kooperatív oktatás helyi szervezését. Ebben sok hasonlóság van a mi oktatásunkban használttal. Érdekes csoportfeladatot kellett kidolgozniuk, melyek során megjelent a tantárgyak közötti kapcsolat, egymásra épülés. Betekinthettem az általános iskolások oktatásában is. Nagy hangsúlyt helyeznek a fejlesztésre, a felzárkóztatásra annak érdekében, hogy minél kisebbek legyenek a különbségek a tanulók között.
A látogatás során lehetőségem volt szakmai beszélgetésekre is finn kollégákkal, akik szívesen osztották meg tapasztalataikat és pedagógiai szemléletüket. Ezek a beszélgetések tovább mélyítették a finn oktatásról szerzett ismereteimet, és inspirációt nyújtottak saját pedagógiai gyakorlatom fejlesztéséhez. A második napon az igazgatóval ültünk le beszélgetni. Ez a szakmai út több szempontból is szerencsés volt. A szakmai úton a Colegio La Salle La Laguna igazgatója is részt vett, akit az elmúlt évben ismertem meg az ERASMUS keretén belül. Így még 2 ország iskoláját, annak fenntartását, működtetését, oktatásának szervezését, részben mindennapjait tudtam megismerni. Megismerhettem a Kellokoskien Koulu (iskola) felépítését, főbb adatait. A kiutazásom előtt megnéztem az iskola honlapját. Az ott lévő írások és képek jól megmutatták az iskola történetét és életét. 10 évvel ezelőtt bővítették az iskolát és így egészült ki kb 1000 fős intézménnyé, a környék egyetlen általános és közép iskolája.
Sokat beszéltünk az igazgatói munkáról, ki hogyan oldja meg a saját iskolájában, számos egyezés mellett sok hasznos ötlet fogalmazódott meg bennem. Betekintést kaptunk a tanárok, gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, kiegészítő személyzet terheltségéről, beosztásáról, munkaszervezésükről.
Azon héten szervezte az iskola a Bolhapiacát. Ezen a piacon a tanulók az általuk készített termékeiket árulták. A kis portékákat egy ízlésesen feldíszített asztalra tették a figyelemfelkeltés érdekében. Karkötők, láncok , régi játékok, sütemények, szendvicsek és más finomságok voltak a terítéken. Bárki, bármit vehetett. A piac életének színesítés érdekében a tanulók műveiből kiállítást szerveztek és sok állomáson lehetett aktív feladatokban részt venni, még zenéltek is. Bolhapiac, mi szemnek, szájnak, testnek és léleknek egyaránt kívánatos, az itt megtalálható volt.
A szakmai út során sikerült Porvoo-ba és Helsinki-be. Porvoo egy régi halász város, csodálatos épületekkel, mély történelemmel. Szerencsék volt, mert egy helyi emberrel tudtunk beszélni, így a helyi életről, édesség manufaktúráról is számos érdekességet ismerhettünk meg. Helsinki csodálatos város. Itt sem hagytuk ki a piacot. Ínycsiklandó falatok, halak, kaviárok, rénszarvas termékek sokasága volt a pultokon. Külön szeretném megemlíteni a Helsinkiben megismert könyvtárat. Hatalmas épület 3 szinttel. Hajó formáját már távolról fel lehetett ismerni. Amikor beértem, ámulatba estem. Az épületben lévő lehetőségek tárháza szinte végtelen volt. Több helyiség volt, ahol csendben egyedül vagy akár kisebb csoportban tanulhattak, konzultációt, beszélgetéseket szervezhettek. Akkor baba-mama klub is működött. A 2. emeleten több varrógép mellett éppen ruhákat készítették, de lehetőség volt hőkezeléssel matricát nyomtatni ruhákra. Volt két stúdió zenék szerkesztésére és még sorolhatnám. A 3. emeleten találtuk meg a hatalmas könyvtárat, a hajó fedélzetén. Minden eszközt, termet ingyen lehettt használni. Igazi közösségi tér tárult elénk.
Természetesen nem hagytam ki a tradicionális finn ételek megkóstolását sem. Mindennap halat ettem, akár hideg akár meleg füstölésű volt vagy sóban pácolt, mind finom volt.
Összességében a Job Shadowing program rendkívül hasznos és inspiráló tapasztalat volt számomra. Megerősítette bennem azt a törekvést, hogy a jövőben még inkább törekedjek a tanulóközpontú, támogató tanulási környezet kialakítására. A megszerzett tapasztalatokat igyekszem beépíteni mindennapi munkámba, hozzájárulva ezzel saját intézményem fejlődéséhez is.
