100 év 100 pillanat – “Én iskolám, köszönöm most neked”

Mit jelentett nekem a Batsányi? Legyen jelen a múlt helyett, a mostból visszanézve. Mit jelent? Az első nagy szerelmet, az első profán imát, az első nagy irodalmi rajongást, Náfit, a színjátszószakkör hihetetlen hangulatát. Szabadságot, lázadást, újságot, tévét, szárnypróbálgatást. A szavak erejét, melegséget és hagyományt. Egy igazán különleges, egyedülálló intézmény az Alföld szívében. Elhivatott, odaadó tanárokkal, fantasztikus emberekkel a...

100 év 100 pillanat – “Én iskolám, köszönöm most neked”

dr. Szabó László

 

A Batsányi János Gimnáziumba 1976 és 1980 között jártam. Akkoriban három párhuzamos osztály volt. Az osztályom egyik fele matematika, a másik fele fizika tagozatos volt; én a fizika tagozatos csoportban voltam. 

            A gimnáziumi évek azzal kezdődtek, hogy az első nap első óráján dolgozatot írtunk matematikából. Ettől kicsit beijedtünk. Szabó Katalin tanárnő...

100 év 100 pillanat – Szakkörök a Batsányiban

A Szent Imre Gimnáziumban megalapozott reál tárgyak iránti érdeklődés a Batsányit is áthatotta. Híres orvosok, mérnökök kerültek ki a gimnázium falai közül. A tanári gárda is legendás volt: Szucsán András a fizika oktatásában, népszerűsítésében vállalt óriási szerepet, Szurgent János Szabó Katalin tanárnővel karöltve a matematika tanításában mutatott irányt. Szabó tanárnő ráadásul elsők között csatlakozott az informatika világának...

100 év 100 pillanat – Évkönyv

 

Nagy örömünkre elkészült a gimnázium centenáriumi évkönyve. Egy ilyen vállalkozás természetesen nem lehet teljes, hiszen 100 év hosszú idő. Egy angol történész szerint a Római Birodalom 1000 évében 10 olyan pillanatot lehet találni, ami naggyá és örökké tette a várost, majd birodalmat. Mi megpróbáltunk 100 ilyet keresni. 

A kötet négy részből épül fel. Az 1. rész krónikája az iskola történetét eleveníti meg az egykori...

100 év 100 pillanat – dr. Nemere Zoltán

dr. Nemere Zoltán kétszeres olimpiai és háromszoros világbajnok párbajtőrvívó, fogorvos

1942. április 20-án született Bokodon, de Csongrádban nevelkedett. Minden sportágat kipróbált, atlétikában például négy megyei bajnokságot is nyert, a vívásról azonban mindaddig szinte nem is hallott, amíg első mestere, dr. Mónus Sándor 1958-ban tanfolyamot nem indított a Csongrádi Honvédban. ,

Érettségi után származása miatt nem vették fel az orvosi...

100 év 100 pillanat – Sportélet a Batsányiban

A nagy tapasztalattal rendelkező testnevelők igyekeztek segíteni a fiatalabb korosztály pályakezdését, hiszen hosszabb-rövidebb ideig több testnevelő dolgozott a gimnáziumban. Munkájuk már specializálódást is jelentett, mert egy-egy sportterületet képviseltek az oktatásban. A 90-es évek elején még működött iskolai sportkör. Külön számlaszámmal, elnökkel és mindennel, amit az akkori törvények előírtak. Pozsár Laci bácsi és a felesége leánytornát...

100 év 100 pillanat – Pozsár László

1942. február 1-től bevezették a gimnáziumban a mindennapos félórás testnevelést. A téli hónapokban a gyakorlás 8 órától fél 9-ig tartott, míg a tanév további időszakában fél 8-tól 8 óráig. A helyszínek változatosak voltak, hiszen a testmozgást végezték a gáton, a sportpályán, a tornateremben, de a folyóson is. A sportkör vezetését a későbbiekben Fiedler Barna látta el, aki vívó órákat is tartott, Tiboldi Tibor, majd 1946-tól Csiffáry István...

100 év 100 pillanat – Nyelvi estek

A Batsányiban is lelkes tanárok népszerűsítették a műveltséget, az idegen nyelvek ismeretét, szeretetét: Aradi Miklós, dr. Kaszás Dánielné, Kalmárné Héjjas Hedvig, és persze még sokan mások. Az idegen nyelvek népszerűsítését szolgálták a nyelvi estek is, amelyek sok diákot mozgattak meg. A szervezésben jelentős részt vállalt Kalmárné Héjjas Hedvig, emlékezésében erről olvashatunk: „1977-ben kerültem frissdiplomásként a Batsányi János...

100 év 100 pillanat – Művelődési estek

A városban a gimnázium jelentette a műveltség egyik kiindulópontját. A tanárok szívügyüknek tekintették, hogy bekapcsolódjanak a város kulturális életébe. Így született meg a műveltségi estek gondolata, amely ismeretterjesztő jelleggel igyekezett a városban népszerűsíteni a különböző tudományágak kutatásait. A korszak alapszellemisége a kultúrfölényről szólt Trianon után. Ezek az előadások beleillettek ebbe a gondolatkörbe.