Október hónapban az optimizmus témakörét dolgozta fel minden boldogságórás osztály az iskolánkban, amely téma és a témához kapcsolódó tevékenységek sokat jelenthetnek azokban a nehéz helyzetekben, amelyekkel a hétköznapi életünkben találkozhatunk és egy fajta megküzdési stratégiaként is használhatjuk az optimista attitűdöt egy jobb, megelégedettebb élet megélése kapcsán.
Az osztályok így dolgoztak osztályfőnökeikkel és szaktanáraikkal a hónap folyamán:
5.F osztály (osztályfőnök: Lovas Laura): Októberben a Boldog Iskola program keretében az optimizmusé volt a főszerep. Arra kerestük a választ, hogyan tudunk bizakodóan tekinteni a jövőbe, hinni önmagunkban, észrevenni a jó dolgokat, és megőrizni a reményt akkor is, amikor valami nem egészen úgy alakul, ahogyan szeretnénk. Ezúttal egy igazán különleges feladatra vállalkoztunk: „időkapszulát” készítettünk, amelyet tíz év múlva, 2036-ban szeretnénk majd újra kinyitni. Először mindenki gondosan meghajtogatta a saját origami szívét. Ezek a színes papírszívek nemcsak a szeretetet és az összetartozást jelképezték, hanem egy-egy személyes üzenetet is őriztek. A legizgalmasabb rész még csak ezután következett: levelet írtunk a 2036-os önmagunknak! Vajon milyenek leszünk tíz év múlva? Hol fogunk élni, mivel foglalkozunk majd, milyen álmaink válnak valóra? Mit szeretnénk elérni, és mit tanácsolnánk a jövőbeli önmagunknak? Volt, aki az álmairól, más a vágyairól, terveiről vagy éppen a jövőbeli boldogságáról írt. Biztosan mindenkinek akadt egy-egy olyan gondolata, amelyet szeretne megőrizni a mostani önmagából. A közös munka közben arról is beszélgettünk, hogy optimistának lenni nem azt jelenti, hogy mindig minden sikerül, hanem azt, hogy merünk hinni a jóban, vannak céljaink, és a nehézségek ellenére sem adjuk fel az álmainkat. A hajtogatás, az üzenetek megfogalmazása és a sok-sok színes szív igazi közös élménnyé formálta ezt a délelőttöt. Jó volt látni, ahogy mindenki a saját gondolataival, álmaival járult hozzá a közös alkotáshoz. A sok különböző színű és formájú szív végül mégis egyetlen nagy egésszé kapcsolt össze bennünket: az 5.F közös emlékévé. Tíz év hosszú időnek tűnik, de egyszer biztosan elérkezik a pillanat, amikor újra találkozunk ezekkel a sorokkal. Vajon mit szólunk majd a mostani önmagunkhoz? Min mosolygunk majd, és melyik álmunk teljesült időközben?
Egy biztos: 2036-ban jó lesz visszalapozni az időben, és találkozni azzal a kisdiákkal, aki ma még tele van álmokkal, tervekkel és reményekkel. Addig pedig őrizzük meg ezt a sok-sok szívet és mindazt a bizakodást, amit beléjük rejtettünk!
Szívekbe rejtett álmok, üzenetek a jövőnek – 5.F, találkozunk 2036-ban! ❤️
6.F osztály (osztályfőnök: Bedéné Fodor Virág): Az optimizmus hónapban az egyik osztálytárs szülinapját ünnepeltük meg, amely alkalomra kézzel sütött muffinokat kaptunk és jókedvűen, énekléssel is felköszöntve, ünnepeltünk.
8.F osztály (osztályfőnök: Hajdúné Tyukász Zsuzsanna): Az októberi hónap a 8.F számára az optimizmus jegyében telt. Nemcsak elméletben foglalkoztunk az optimista szemléletmóddal, a közösség erejével és az alkalmazkodóképesség fejlesztésével, hanem a gyakorlatban, tartalmas programokon keresztül is megéltük ezeket az értékeket. Aktívan bekapcsolódtunk az Erasmus Hetek rendezvénysorozatába. A program során azok a tanulóink vették át a főszerepet, akik a tavalyi tanévben külföldi szakmai és tanulmányi utakon vettek részt. Felelevenítették a Horvátországban, Szlovénia diákbarát környezetében és Görögország tengerparti vidékein szerzett élményeiket, tapasztalataikat. A beszámolók során a diákok nemcsak a megszerzett szakmai tudásról és nyelvgyakorlási lehetőségekről meséltek, hanem arról is, hogyan tanította meg őket a külföldi környezet a rugalmasságra, a nyitottságra és a csapatszellem erősítésére.

