Októberben az optimizmus témát dolgoztuk fel az iskolai boldogságórákon, amely attitűd nagyban befolyásolja a hétköznapi jóllétünket, a viselkedésünket és azt is, hogy hogyan küzdünk meg a nehézségekkel, az általunk vélt problémákkal életünkben.
Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? című könyvében (amely könyv alapján valósítjuk meg a Boldog Iskola pályázat 10 tematikáját minden évben) így ír az optimizmusról: „Az optimizmus azt jelenti, hogy megválasztjuk, hogyan látjuk a világot. Nem arról van szó, hogy letagadjuk vagy elkerüljük a kedvezőtlen információkat. Nem is arról van itt szó, hogy állandóan urai akarunk lenni olyan helyzeteknek, amelyeknek nem lehetünk az urai. (…) az optimisták sokkal inkább tisztában vannak vele, hogy a pozitív végkimenetel az ő erőfeszítéseiktől függ (nem csak várják, hogy a szájukba repüljön a sült galamb.) Ugyanakkor, mint minden mással az életben, ezzel is az a helyzet, hogy érdemes mértékletességre törekedni”.1
Mivel ezzel a témával kapcsolatban nagyon sokféle véleményt ismerhetünk, ezért is volt érdemes beszélgetni arról, hogy a diákok hogyan is gondolkodnak erről a témáról. A batsányis diákokkal meg is tettük ezt októberben, így kritikusan megfogalmazták többen, hogy nagyon fontos a realitás érzékelése, az, hogy ne csak „rózsaszín ködben” lássuk a világot. A témában többféle kutatás is napvilágot látott már, így az egyik TED TALK videót (Tali Sharot: The Optimism Bias – Az optimizmussal kapcsolatos előítélet) is megnéztük, hogy szakmailag elismert külföldi kutatók munkáját, legutóbbi eredményeit is megismerjük.
A témához kapcsolódóan a Dixit kártyákat is használtuk, amelyek segítségével igyekeztük megfogalmazni azt, hogy milyen megoldások létezhetnek a nehéz helyzetekre, és azt is tudatosítottuk magunkban, hogy aznap aktuálisan hogyan éreztük magunkat, ami fontos ahhoz, hogy reálisan feltérképezzük az adott érzelmi állapotunkat.
Az optimizmus gyakorlása nem mindig könnyű, mert minden nap történik olyan esemény, élethelyzet, ami kibillenthet minket a harmonikus egyensúlyi (érzelmi) állapotunkból, ugyanakkor érdemes tudatosítani magunkban azt, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki igyekszik optimista maradni: Az ilyen ember könnyebben, gyorsabban küzd meg a nehéz élethelyzetekkel, a jókedve, pozitív hozzáállása segíti társas kapcsolatait fenntartani és nem utolsó sorban, boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet él, sikeresebb a saját céljai megvalósításában, akkor is, ha nehézségekkel találkozik, akár ugyanolyan megoldandó helyzetekkel, feladatokkal mint egy pesszimista ember.
Nem is mondhatunk mást tapasztalatként, csak azt, hogy érdemes a realista-optimista hozzáállást gyakorolni, hiszen a mindennapi élethelyzetek bőven adnak erre lehetőséget!
1 Lyubomirsky, S. (2008) The How of Happiness pp.153.
Írta: Rideg-Fekete Márta
osztályfőnök, iskolai projektkoordinátor