Giliczéné László Kókai Mária

1984-ben a Batsányiban érettségiztem, majd ugyanebben az iskolában indult tanári pályám is. Ötödikesek és érettségire készülők egyaránt vannak diákjaim között.  Számomra elsődleges a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése és a gyerekek kreativitásának kibontakoztatása, életkoruknak megfelelő eszközökkel és módszerekkel. A tevékenységen alapuló ismeretszerzést igyekszem az óráimon megvalósítani. Megfigyelésem szerint ez ötvözi legjobban a tehetséggondozást az alapismeretek elsajátításával.

Az informatika világa rohamléptekben változik, a tanítási óráimon is folyton frissíteni kell a „mit” és a „hogyan”-t. Így az önképzéssel jelenben szerzett saját tanulási tapasztalataim hasonlítanak ahhoz, amilyen út előtt a diákjaim állnak. Célom, hogy az óráimon mindenki, aki abban a 45 percben figyelmet szentel saját munkájának, a befejezett, alkotó tevékenység élményéhez juthasson, az érdeklődőbbeknek pedig a továbblépési lehetőségekkel megtalálhassák egyéni fejlődési útjukat.

Néhány éve még a sokszor késő délutánba nyúló roboszakkörök, a kortárs segítői szerepvállalás, a „Programozás csak lányoknak”szakkör volt népszerű. Férjemmel együtt műhelyként működtettük a technika termet, amelynek ajtaja főleg „versenyszezonban” délutánonként nyitva állt:  lehetett robotot építeni, programozni, közösséget találni. Ma a digitális tanulás idején előtérbe került az online tehetséggondozás. Ám sokaknál még mindig a tanórákon dől el, hogy szeretne-e programozni, digitális fejlesztőmunkát végezni. Ezért online óráimon is távolból menedzselhető eszközöket használok, így valós időben nyomon követhetem és segíthetem az előrehaladásukat. Az informatika világában az igazán ügyes diákok előbb vagy utóbb mind ráéreznek az önálló ismeretszerzés szabadságára és erejére. Az én új tehetséggondozó tanári feladatom az, hogy meglássam azokat a pontokat, ahol támogathatom  tanítványom törekvését: van akinél az elindulásban, másoknál hiányzó láncszem pótlásával, olykor „csak” a figyelemmel, bíztató szóval, szervezéssel vagy érdeklődésének új területekre irányításával.

Tanári pályám kezdete óta elkötelezett vagyok az informatikai tehetséggondozás, a versenyeztetés, és a gimnazista diákok természettudományos és műszaki irányú továbbtanulásának és pályaválasztásának segítése iránt. Az iskolai tehetséggondozás tárgyi és személyi feltételeink fejlesztése miatt vállaltam az elmúlt 30 évben számos, kisebb közösségre vagy olykor az egész iskolára kierjedő projekt tervezését, kidolgozását, koordinálását, megvalósítását, az egyetemekkel és vállalatokkal történő kapcsolattartást. Jelenleg iskolámban informatika és fizika tanárként, a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium  és a támogatói munkaközösség vezetőjeként dolgozom.

2010-ben informatikából tettem szakvizsgát, így tantárgygondozó szaktanácsadóként segítem más iskolák informatika tanárait is abban, hogy lépést tartsanak folyamatosan megújuló tantárgyuk fejlődésével.

MOL Mester-M díjazottként 2017-ben iskolámat az ott folyó szakmai munkát is bemutathattam. 2018-ban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatika Nagykövete címmel ismerték el diákjaimat támogató munkámat.