Informatikai tanulmányi kirándulás

A kódolás hetében harmincegy batsányis diák utazott Szegedre, hogy időutazást tegyenek az informatika világában.  Az emelt szintű informatika órára járó diákok valamint a programozás és a robotika iránt érdeklődő 6-10. évfolyamos diákok 2019. október 9-én szerdán, az MTMI projekt pályaorientációs programja keretében vettek részt a tanulmányúton.

Utunk első állomásán a diákok előre tekinthettek: egy lehetséges informatikai karrierutat vázolt eléjük az Epam-nál tett látogatás.

A tágas konferenciateremben az Epam munkatársai Barta Szofi és  Bánszkiné Verok Annamária köszöntötte a batsányisokat. A rövid cégismertetőből megtudtuk, hogy az 1993-ban alapított EPAM a világ egyik vezető komplex szoftvermegoldásokat fejlesztő vállalata. A cégnél már több, mint húszezer szoftvermérnök dolgozik a világ 25 országában. Magyarországon – amely a közép-kelet-európai régió központja is egyben – több, mint 1500 főt alkalmaznak a Budapesten, Debrecenben és Szegeden működő irodákban. Az EPAM szegedi irodája egy régi, használaton kívüli iskola volt, amelyet felújítottak, kibővítettek majd 2017 szeptember végén birtokba vettek a szoftverfejlesztők.  Az irodákban folyó munkáról először meséltek vendéglátóink, majd bejártuk az épületet. Séta közben megfigyelhettük azokat a belsőépítészeti törekvéseket, amely inspiráló környezetet igyekszik biztosítani a munkavégzéshez. 

A szoftverfejlesztők szinte  állandóan számítógép előtt ülnek, ezét nagy figyelmet fordítanak az ergonómiailag magas szintű munkaterületek kialakítására. Programozónként legalább két nagyméretű monitor, tágas világos terek, letisztult funkcionális berendezés segíti a hatékony fejlesztőmunkát. Népszerű volt a diákok körében is  a munkatársak felfrissülését szolgáló három rekreációs szoba: ping-pong asztalokkal, csocsó asztalokkal, babzsák fotelekkel, videó- és társasjátékokkal valamint billiárd asztallal. A nyugodt munkavégzés érdekében az épületben számos “phone booth” azaz telefonfülke is kialakításra került, így kollégák nem zavarják egymást, legyen szó egy gyors telefonról vagy egy hosszabb konferencia hívásról. Kisebb konyhák minden emeleten elérhetőek, ahol kávéfőző, hűtő, ital automata, víz automata, mikrohullámú sütő, mosogatógép szabadon használható. Az ötödik emeleti 100 négyzetméteres tetőteraszon is időztünk egy kicsit, amelyet a tavaszi és nyári időszakban az  itt dolgozók használhatnak munkaidő utáni grillezésre.
Az épületbe visszatérve láttuk még a tréning szobát 25 db asztali számítógéppel, kisebb nagyobb tárgyalókat, ahol a személyes vagy videokonferenciaként szervezett megbeszéléseiket tartják az egy projekten dolgozók. Az épületbejárás után visszatértünk a konferenciaterembe, itt még további információk hangzottak el, főleg a kezdő munkavállalókra és a lehetséges továbblépésre, fejlődésre voltak kíváncsiak végzőseink.

A programunk végén néhány “csoki-teszttel” tették próbára vendéglátóink, hogy mennyire figyeltek a diákok az elhangzottakra. Az Epam-nál tett látogatásunkat a földszinti kantin és étteremben fejeztük be.

A tanulmányút második állomása a Szent-Györgyi Albert Agórában lévő, informatikatörténeti kiállítás, ahol Kónya Orsolya tárlatvezetésével jártuk be a gyűjteményt. A földszinten a betárcsázós telefonközpontot, majd a kivételes szegedi gyűjtemény „ereklyéit”  láthattuk.
A számítástechnika hőskorát szimbolizáló gépekből ennyire sokrétű gyűjteménnyel egyik múzeum sem rendelkezik a világon. Az első szinten javarészt olyan tárgyakat láthatunk, amelyek a mindennapi életben ismeretlen, különleges világ részei, mint például a teremnyi Minszk számítógép, ezek a saját korukban is ritkaságszámba mentek. 
Az elektroncsöves számítógépek működését is korabeli eszközökön keresztül érthettük meg, videofelvételen láthattuk Kalmár professzor úr számítástechnika óráit. Egy távolabbi tabló képein Jánosi Marcellt és találmányait a floppy lemezt és a Lego motort ismerhettük meg. A személyéhez és találmányaihoz kapcsolódó szabadalmak sorsa különös korrajzot mutatott.

A második emeleten élőben megfigyeltük a robotok előhírnökének tekinthető, Muszka Dániel kibernetikus által megépített Katica működését. A Neumann emlékszobában Neumann János életútját láttuk tablókon és néhány személyes tárgy segített megismerni a számítógépek atyjaként is emlegetett magyar tudós kivételes tehetségét és személyiségét.

A felső szint tárgyainak többsége már tömeggyártásban készült, ám – hatalmas társadalmi jelentőségükön túl – megszépíti őket az egyéni emlékezet. A sort a “zenélő” winchesterekkel indítottuk, a korabeli slágereket a játékos kedvű programozók kódolták. Egy későbbi folyosórészen többek között láthattuk a  HT-1080Z számítógépet, amelyhez hasonló 1983-ban az első komputer volt a Batsányiban. Vitrinekben sorakoznak a Commodore számítógépek egyes példányai, és más célra is használatos perifériái (kazettás magnók, televíziók). A múzeumlátogatás végén a PC-k hőskorában népszerű számítógépes játékokat ki is próbálhatták a diákok vagy “négykezes” szoftvereket tesztelhettek a legmodernebb technológiát képviselő digitális asztalon.