Cseri Gáborné

Cseri Gáborné vagyok, biológia, földrajz szakos tanár. 1991-ben végeztem Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán. Még ebben az évben kezdtem el dolgozni a gimnáziumban, ahol az első évben kollégiumi nevelőként tevékenykedtem. Ezt követően 8 évet voltam otthon három gyermekemmel.

2003-ban kaptam az első osztályom, akiknek nyolc éven keresztül osztályfőnökük voltam. Az „f” osztály után reálosztálynak lettem az osztályfőnöke, akiket 10. osztályban vettem át a nyugdíjba ment kollégámtól. Jelenleg a 10.A osztály osztályfőnöke vagyok.

Hogy szakmai tudásomat gyarapítsam 2012-ben megszereztem a másoddiplomámat, az Eszterházi Károly Főiskolán, tehetségfejlesztő pedagógusi oklevelet kaptam. 2015-ben szakvizsgát tettem mentortanári szakirányba. Számos továbbképzésen részt vettem. Többek között olyan képzésen is részt vettem, amely lehetővé teszi számomra, hogy gyakorlati órákat tarthatok a gyerekeknek az iskola természettudományos  diáklaboratóriumában. Mivel biológia- kémia tagozatos diákokat is tanítok és emelt biológia és földrajz órákat is tartottam és tartok, ezért szükséges volt ez a képzés a munkámhoz.

Legbüszkébb tanítványaimra vagyok, akik földrajzból és biológiából bejutottak az Országos Tanulmányi Verseny döntőjébe, és ott kiváló teljesítményükkel többletpontot szereztek a felvételi pontjaikhoz. Közülük néhányan már a doktori címet is megszerezték. Örömmel tölt el, hogy hozzájárulhattam sikereik eléréséhez azzal, hogy megbíztak bennem és elfogadták a tanácsaimat, segítségemet.

Szabadidőmben nagyon szeretek sütni, főzni, kertészkedni és kirándulni. Szívesen szervezek osztálykirándulásokat, és olyan tevékenységeket, amellyel széppé tudjuk tenni környezetünket.

Vallom, hogy minden diák értékes és tehetséges valamiben. Fel kell lobbantani a diákokban a tüzet, meg kell mutatni azt az utat, amin elindulva céljaikat elérhetik.

„Elég realista vagyok ahhoz, hogy tudjam, nem érhetek el minden diákot. De elég optimista vagyok ahhoz, hogy minden reggel rászánjam magam, és megpróbáljam.”

– Preston Morgan –