Októberben az optimizmus témakörével foglalkoztunk a boldogságórákon. A sokszor félreértelmezett, „rózsaszín felhőként” aposztrofált fogalom tudományos hátterét is megvilágítva interaktív feladatok során igyekeztünk azt a tudatos szemléletet átadni diákjainknak, amely sokat segíthet a hétköznapi nehézségeket, kihívásokat másfajta fókuszú szemlélettel megközelíteni, és amely attitűd, tudatos „mindset” tanulható, elsajátítható, így egy egészségesebb, elégedettebb életforma kialakításához, megvalósításához is messzemenően hozzájárulhat. Az alábbiakban 5 osztály/csoport tanórai foglalkozásaiba nyerhetünk betekintést:
- Ebben a hónapban a 7.F osztály (osztályfőnök: Hajdúné Tyukász Zsuzsanna tanárnő) a Boldogságóra program keretében az optimizmus témájával foglalkozott. Az órákon arról beszélgettünk, mit jelent optimistának lenni, hogyan segíthet a pozitív gondolkodás a mindennapokban, és milyen hatással van ránk és a környezetünkre, ha a jó oldalát nézzük a dolgoknak. Megtanultuk, hogy az optimizmus nem azt jelenti, hogy mindig minden tökéletes, hanem azt, hogy bízunk abban, hogy a nehézségekből is lehet tanulni, és minden helyzetben találhatunk valami jót. Közösen gyűjtöttünk pozitív idézeteket, készítettünk „jókedv-falatot” a tanterembe, és megosztottunk egymással egy-egy apró örömöt, amiért hálásak voltunk.Egyik kedvenc feladatunk az volt, amikor mindenki írt egy „optimista üzenetet” egy társának. Ezeket sok mosolyt, nevetést, sőt, néhány megható pillanatot is okoztak. A feladatok közben rájöttünk, hogy az optimizmus nemcsak egy hangulat, hanem egy életmód is lehet: ha megtanulunk pozitívan gondolkodni, az segít abban, hogy bátrabban, vidámabban és együttműködőbben éljük meg a mindennapokat. A 7.F osztály ezután is igyekszik megőrizni ezt a jókedvet és hozzáállást – hiszen, ahogy az egyik idézetünkben is olvasható: „Nem azért mosolygunk, mert boldogok vagyunk – hanem azért leszünk boldogok, mert mosolygunk.”
- Október 21-én tartottuk a 12.F osztályban (Szaktanár: Biró Edit tanárnő) a második Boldogságóránkat. Egy előzetes feladattal kezdtük az órát: a csoport tagjai németül beszámoltak arról, mit olvastak a neten a bohócdoktorokról, a nevetésterápiáról és a nevetőjógáról. Ezután gyakorlatban is kipróbáltuk a hónap témájának, az optimizmusnak a gyakorlását: a diákok szituációs játékokat játszottak német nyelven, ahol negatív mondatokra, kellemetlen helyzetekre kellett pozitív, optimista válaszokat adniuk. A legjobb, legkreatívabb, legoptimistább reakciókat összegyűjtöttük és együtt megbeszéltük. Kiderült, hogy még a legrosszabb, legkellemetlenebb helyzetben is meg lehet találni a pozitívumot: ha nincs a városban internet, el lehet menni biciklizni, barátokkal találkozni, ha nem ízlik az ebéd a menzán, saját magunk is főzhetünk valamit, amit szeretünk, ha rossz jegyet kapunk egy tantárgyból, ez több tanulásra ösztönözhet bennünket. Az óra végén ismét a mesterséges intelligencia segítségével oldottunk meg egy feladatot: ezúttal az AI Song Generator program segítségével német nyelvű dalt alkottunk, ki lehetett választani a dal stílusát, a témáját (ezúttal természetesen az optimizmus, a pozitív gondolkodás volt a téma), sőt, még néhány szót is, amit a dalnak tartalmaznia kellett. Meghallgattuk a különböző stílusú dalokat, megállapítottuk, hogy minél jobban hasonlítottak egymásra a parancsok, amit megfogalmaztunk, annál inkább megegyeztek az eredményként kapott dalok.
- A második boldogságóránk témája „Az optimizmus gyakorlása” volt, amit a 11.F-es csoportommal (szaktanár: Kovácsné Baranyi Margit tanárnő) német órán dolgoztunk fel. Miután egy szórejtvény segítségével megfejtették az óra témáját („Optimismus”), közösen felolvastunk és lefordítottunk néhány idézetet a pozitív gondolkodásról. Az óra további részében a tanulók pármunkában optimista/pozitív szavakat gyűjtöttek, majd néhány mondatot kellett pozitívan befejezniük (pl.: Ma 8 órám van, de…).Végezetül mindenki megalkotta a saját tervezésű optimista pólóját. Minden pólóra rákerült egy-egy bátorító mondat németül (pl.: Fel a fejjel! Gondolkodj pozitívan!). Ez az óra is jó hangulatban telt, és az óra végére az összes póló ott lógott a táblán lévő „ruhaszárító kötélen”.
- A 11/A osztály egyik angolos csoportjával (szaktanár: Rideg-Fekete Márta tanárnő) is feldolgoztuk a hónap témáját. Mivel sokféle ellentmondás övezi az optimizmus fogalmát, ezért első lépésként arra igyekeztem felhívni a diákok figyelmét, hogy a fogalom arra vonatkozik (a tudományos kutatási eredményekre alapozva), hogy hogyan gondolkodunk, hogy tudunk egy tudatos, tanult attitűddel az életeseményekhez, nehézségekhez, kihívásokhoz viszonyulni és nem azt jelenti optimistának lenni, hogy mindig boldogok, vidámak vagyunk. Ezt egy videóval teszteltük (Awareness Test), amely videó a szakmai anyagban ajánlásként szerepel és a következő linken tekinthető meg: https://youtu.be/KB_lTKZm1Ts?si=2GU3oa-OIxirMY8P A teszt lényege az volt, hogy megkértem angolul a diákjaimat, hogy számolják meg, hányszor passzolják a videóban a kosárlabdát a játékosok egymásnak (egy adott feladatra fókuszáltak). Mivel mindenki a kért feladatra figyelt, így szinte senki sem vette észre a videóban feltűnő medvét, aki elhaladt a játékosok között. A videó üzenete abban ragadható meg, hogy amire fókuszálunk egy adott pillanatban, azt tartjuk fontosnak, annak adunk figyelmet, energiát, éppen ezért a pozitív hozzáállás, az optimista gondolkodás egy tudatos odafigyelést, fókuszváltást jelent, a gondolataink irányítását, például lehetséges és hatékony megoldási stratégiák felé, ahelyett, hogy lehorgonyoznánk a nehézségeken, az éppen aktuális „problémákon”. Ez a fajta átkeretezés, a figyelmünk, érzéseink tudatos felismerése és jó döntések meghozatala rajtunk múlik, tanulható, fejleszthető. A továbbiakban arról is beszéltünk angolul, hogy a pesszimista emberek a nehézségeket (difficulties) fenyegetésként (threats) élik meg (fixed mindset beállítódás), míg az optimista emberek ugyanazon nehézségekre (difficulties) lehetőségként (challenges, opportunities) tekintenek, így ebben rejlik a tudatos hozzáállás mikéntje, a gondolkodásbeli különbség (growth mindset). Az óra második felében kipróbáltunk egy olyan technikát, amivel felvidíthatunk valakit, jobbá tehetjük a társas kapcsolatainkat is, hiszen az optimista viselkedés másokra is jó hatással van, segít az emberi értékeinkre fókuszálni akkor is, ha éppen szomorúbbak, elkeseredettek vagyunk egy adott helyzetben. A diákokat megkértem, hogy üljünk egy körbe és egy valaki üljön be a kör közepére, akinek elmondjuk egyesével azokat a jó tulajdonságait, értékeit, ami miatt szeretjük, becsüljük és örülünk, hogy az életünk része. Ez a feladat igazán megható volt, mert a diákok elmondása szerint ritkán csinálnak ilyet, nem szokás a másik értékét verbalizálni, személyesen elmondani, pedig ez a gyakorlat egy igazán egyszerű, léleksimogató feladat és csak pár percet igényel bárki részéről.
- Pedagógus Nagykövetként a hónap során arra is gondot fordítottam, hogy az új Diák Nagykövetekkel (Simon Adél, Kardos Nóri, Árr Csanád 7.f osztályos batsányis diákok) együtt dolgozhassam, így megkértem őket arra, hogy az 5.f osztály egyik órájára jöjjenek be és segítsenek nekem a hónap témájának interaktív feldolgozásában. Az óra elején bemutattam a nagyköveteket a diákoknak, meséltem a nyári boldogságórás táborunkról, a Boldog Iskola célkitűzéseiről, a hónap aktuális témájáról majd optimista tököt készítettünk közösen, rajzoltunk az optimizmus témához kapcsolódóan, origami szívecskéket hajtogattunk, illetve pozitív üzenetekkel megírt könyvjelzőket is színeztünk.
- Iskolai szinten az Aktív Iskola pályázathoz is kapcsolódtunk Huszák Béla testnevelő kolléga jóvoltából, hiszen a szakmai anyagokban lehetőségként szerepelt a Világ Gyalogló program, amelynek lényege az volt, hogy 4-10 km-es távot kellett gyalogolva megtenni a hónap során. Iskolánk ezt teljesítette is több batsányis osztállyal, így fizikai aktivitással is igyekeztünk hozzájárulni ahhoz, hogy diákjaink lelkesebbek, vidámabbak, mentálisan és fizikálisan is egészségesebbek legyenek, amely gyalogló tevékenység szintén hozzájárult a stresszoldáshoz, a megelégedettség, az optimizmus gyakorlásához.
🙂 Az őszi szünetre mindenkinek kívánunk igazi feltöltődést, pihenést, találkozunk novemberben a társas kapcsolatok hónapjában! 🙂
A szaktanári beszámolók alapján írta:
Rideg-Fekete Márta, BI intézményi pályázati koordinátor, angol-ének-zene szakos pedagógus