Június az eudaimonikus (lélekközpontú, fenntartható) boldogság hónapja

Június a fenntartható boldogság hónapja volt iskolánkban is a boldogságórákon, az osztályközösségekben, így ennek megfelelően igyekeztünk együtt tevékenykedni a batsányis diákokkal. Ez az a hónap, amelyben összegezzük, értékeljük az elmúlt hónapokat, megerősítjük, tudatosabbá tesszük azokat a technikákat, gondolkodási mintákat, amelyekkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a testi-lelki-mentális jóllétünket fenntarthassuk és jól érezzük magunkat a hétköznapok kihívásai közepette is. De vajon mit takar a fenntartható boldogság fogalma általában, és miért is lenne fontos ennek megfelelően élnünk? Ehhez kapcsolódóan Jakab Judit (pozitív pszichológus) gondolatait osztom meg egyfajta bevezetőként (https://envaltoztatok.hu), hiszen a boldogságóra programban, többek között, ezt a gondolatiságot igyekeztünk az év során – (különböző témák segítségével) – megvalósítani iskolánkban is. „A pozitív pszichológia kétféle boldogságot különböztet meg: Az első a hedonikus boldogság. A HEDONISMOS görög szóból ered, ami annyit tesz: Élvezet. Ez az érzékszervek boldogsága és folyamatos jó érzések keresésére ösztönöz bennünket. Azt kell megértenünk, hogy az élvezetek halmozásának pszichológiai háttere mindig egy belső fájdalomból ered, és egy bizonyos hiányérzetet próbál kompenzálni. ….A hangsúly tehát az átmeneti örömön/ élvezeten van, ami nem hoz számunkra tartós boldogságot vagy hosszú távú elégedettséget mivel külső motiváció vezérli őket és általában egy hiányosságot pótolnak. Külső motivációt okozó tényezőkhöz soroljuk még a pénz és hírnév hajszolását, vagy a szépség és fiatalság fenntartása iránt érzett késztetést. …Tegyük fel tehát önmagunknak a kérdést? Tartós vagy átmeneti boldogságra vágyom? Az átmeneti boldogság valóban megvásárolható, de az öröme nem tart sokáig, hiszen csak egy bizonyos hiányt pótol egy olyan életterületünkön, amin dolgoznunk kell.

Tehát ha a fenntartható boldogságra vágyunk azt egy kiteljesedett élet megteremtésében kell keressük, amit a pozitív pszichológia szerint egy eudaimonikus, azaz lélekközpontú boldogság megélésével érhetünk el. A fenntartható boldogságot eudaimonikus boldogságként említi a pozitív pszichológia. Először Arisztotelész definiálta, amit két görög szóból állított össze: “lelki jólét” (eu: jól-levő, daimón: lélek). Tehát a te lelkedből fakadó boldogságról beszélünk. Az Eudaimonia teljesen másra fókuszál, mint a hedonia, ami a külső motivációkra épül. Az eudaimonia a belső motivációt kiváltó tényezőkre helyezi a hangsúlyt. Ezek közé soroljuk a: 1) Személyes fejlődést 2) Hozzájárulást a közösséghez, jó ügyek segítését 3) Életcél felkutatását és követését minden kihívás ellenére 4) A jelentőség teli, építő emberi kapcsolatok ápolását. Az eudaimonikus boldogság azért ad tartós boldogságot, mert nem az EGO hanem a lélek vágyai hajtják. Egy lélek vezérelt ember felteszi magának a következő kérdéseket: Ki vagyok én? Mit tehetek másokért? Miért születtem a világra? Milyen emberi kapcsolatok vannak az életemben, amelyek segítik a fejlődésemet? Biztos lehetsz benne, hogy az életcélod magában foglalja majd az emberek szolgálatát valamilyen úton-módon. A tartós boldogság tehát nem abban rejlik, hogy minél több anyagi dolgot vásároljunk magunknak vagy hogy fenntartsuk a tökéletes élet illúzióját, amit drága autókkal, vagy a legújabb orvosi beavatkozással érünk el. Ezekkel csak becsapjuk önmagunkat és a világot, hogy mindenünk megvan, amire valaha is vágytunk. Előbb-utóbb minden ember megtapasztal egy olyan pillanatot az életében, amikor rájön az élet igazi értékeire. Felébred, és megnyílik a világ megannyi csodájának befogadására, és arra, hogy végtelen lehetőségek várnak rá. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy a hedonia, illetve az élvezetek hajszolása is az életünk része. Ha tudatosan arra használjuk fel, hogy pillanatnyi örömöket okozzunk magunknak és élvezzük az életet, akkor az is teljesen rendben van. Én például imádom a vanília fagyit és nem fogom megvonni ezt a pillanatnyi örömöt magamtól. A vanília fagyi mellett viszont igyekszem embertársaimat segíteni, hogy felébredjenek és egy kiteljesedett életet éljenek. A hedonikus és eudaimonikus boldogság tehát barátok és mindketten hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy egy boldogabb életet élhessünk a Földön.”

Iskolánkban a batsányis csoportok a következő tevékenységekkel igyekeztek – osztályfőnöki/szaktanári támogatással – a fenntartható boldogságot gyakorolni júniusban:

Aktívan részt vettünk az osztálykirándulásunkon, Pákozdon a 2 nap alatt 2 nagy túrán vettünk részt, fociztunk, röplabdáztunk és laser-tageztünk, szóval ott is a sportolás, a mozgás és a közös örömteli pillanatok megélése volt fókuszban. A túrák alatt megbeszéltük, hogy mennyire jó és feltöltő érzés a szabadban sétálni/túrázni és hogy gyönyörű helyekre lehet eljutni ezáltal.
A júniusi osztálykirándulások során igyekeztünk minél több időt a szabadban lenni és egymás társaságában is tölteni, hiszen a támogató, bizalommal teljes társas kapcsolatok is fokozzák a mentális jóllétünket. Osztályfőnökként/szaktanárként messzemenően figyelembe vettük a batsányis diákok kéréseit, igényeit, így olyan tevékenységekben vehettek részt (airsoft, hajózás, túrázás, közös sütögetés, társasozás stb.), amelyeket ők maguk választottak, így egymás tisztelete, az igények felismerése és elfogadása is hozzájárult ahhoz, hogy megelégedetten, örömteli módon zárhassuk a tanévet.
A tanév utolsó boldogságórájának a témája a „Fenntartható boldogság” volt. Úgy döntöttünk, hogy ismét összevonjuk a két 11.A-s németes csoportot, és egy közös boldogságórával zárjuk a tanévet.Az órára bevittük a Pozitivity társasjátékot, amit kisebb csoportokban kipróbálhattak a diákok. Nagyon elnyerte a tetszésüket, igazán jókedvre derültek a feladatok megoldása közben.Ez alkalommal magyarul játszották, de már azon gondolkodunk, hogy elkészítjük a német nyelvű változatát, akár a tanulók bevonásával közösen. A tanulók visszajelzései alapján elmondhatjuk, hogy a diákok nagyon élvezték a tanév 10 boldogságóráját. Különösen tetszettek nekik a kreatív feladatok, ahol rajzolhattak, színezhettek, illetve valamit közösen alkothattak. Jó volt kiszakadniuk 1-1 óra erejéig a dolgos hétköznapokból.
A fiatalabb batsányisokkal is kipróbáltuk a társasjátékot az év végén, akik szintén pozitívan nyilatkoztak a különleges játékról és hangos kacagások közepette teljesítették a feladatokat.
Pedagógus Nagykövetként természetesen én is hozzájárultam a júniusi fenntartható jóllét megvalósításához, így a lengyel testvérvárosi diákoknak és pedagógusainak tartottam egy stresszoldó és relaxációs foglalkozást, megosztva a gyakorlatban azt a tudásomat, amellyel hozzájárulhatok ahhoz, hogy a társas kapcsolataink révén mentálisan, testileg és lelkileg is jól legyünk. 🙂
Ebben a tanévben a boldogságóra tevékenységek TÉR vállalásként is megállták helyüket, hiszen voltak olyan pedagógusok a tantestületünkben, akik német nyelven vállalták a havi témák feldolgozását a csoportjaikkal. Zárásképpen az ő tapasztalatukat, véleményüket osztjuk meg: Arra biztatjuk a kollégákat, hogy minél többen csatlakozzanak a programhoz. Segítsük hozzá a gyerekeket ahhoz, hogy tudjanak pozitívan is gondolkodni a hétköznapok során, ezáltal boldogabb felnőttekké váljanak!

A tanév zárásaként hálásan köszönöm azon kollégáim munkáját (Hajdúné Tyukász Zsuzsanna, Huszák Béla, Biró Edit, Kovácsné Baranyi Margit), akik vállalták, hogy a 2024/2025-ös tanévben régi-új belépőként külön foglalkoznak batsányis diákokkal és képviselik azt a fajta attitűdöt, nyitottságot amelyet a Boldogságóra program megkíván! Az éves tevékenységeink megvalósulása során mi, pedagógusok is fejlődtünk, többek lettünk, hiszen mi magunk is aktív részesei voltunk a diákokkal közös tevékenységeknek, így óhatatlanul is tudatosabbá, asszertívabbá, rugalmasabbá váltunk az év végére.

Jó pihenést és igazi feltöltődést kívánunk minden batsányis diáknak, pedagógusnak, technikai és NOKS-os dolgozónak, köszönjük az egész éves kitartó, támogató munkájukat!