A 4–5. századi római történelem tanulmányozásában fontos szerepe van azoknak a tényezőknek, amelyek megbontották a Római Birodalom politikai rendjét, ezáltal válságba sodorták az addig stabilnak látszó katonai és közigazgatási struktúrát. A korábban megjelent 15 kérdés a késő római korból c. kötet elsősorban a rómaiak szemszögéből ábrázolta a barbárok érkezésével kialakult válságjelenségeket és a nyugatrómai területek széteséséhez vezető folyamatot, ezért látszik szükségesnek, hogy a barbárok történetén keresztül is megvizsgáljunk olyan fontos kérdéseket, hogy a rómaiak és a germánok találkozását milyen sajátos stratégiai és gazdasági körülmények befolyásolták, hogy Róma barbárpolitikája és a hadsereg összetétele hogyan változott a germán betelepítések következtében, és hogy a barbárok katonai szerepének növekedése és a római kultúra iránti csodálata mennyire ösztönözte mindkét oldalt bizonyos fokú együttműködésre.
A 12 fejezet összeállításakor nem törekedtünk a teljességre, a korszak átfogó bemutatása helyett elsősorban a barbár népek birodalomba érkezésének folyamatát, a germán uralkodók politikai döntéseit, a barbárok és a rómaiak közötti interakciók alakulását elemezzük a szvévek, a vandálok és a gótok történetének vonatkozásában. A témák feldolgozásánál alapvető összefüggéseket, a korszakra jellemző általános következtetéseket emelünk ki, bemutatva a barbár politika stratégiai céljait és a római hatalom erre adott reakcióját. Külön kitérünk arra, hogy a barbárok 411-ben sorsolás vagy szerződés alapján telepedhettek le Hispaniában, figyelmet fordítunk a szvév–gallaeciai kapcsolatok változásaira, a gótokkal kötött 382-es szerződés körülményeire, a vandálok africai expanziójára és a vandalizmus fogalmának kialakulására is.
A barbárok történetének feldolgozását forrásrészletek segítik, így lehetőség nyílik a problémák különböző szerzők szemszögéből, több szempont alapján történő összehasonlítására. A vizsgálat tárgyát Hydatius, Iordanes, Orosius, Sevillai Isidor mellett Ammianus Marcellinus és Tours-i Gergely műveinek magyar fordításai jelentik. A problémák értelmezésében fontos szerepük van a modern történészek közötti szakmai vitáknak, így az olvasók alaposabban megismerhetik az eseményekhez kapcsolódó eltérő álláspontokat is.
A témák bemutatásakor nagyobb hangsúlyt kaptak a régészeti és a numizmatikai kutatások, ezért kerülnek bemutatásra különleges tárgyi leletek és a római kori városok ránk maradt emlékei. A barbárok történetére vonatkozó tudásanyag elsajátítását számos térkép segíti, a művészeti alkotások mellett az egykori helyszínek mai látképei és modern illusztrációk teszik még szemléletesebbé a leírásokat. A kötet etnográfiai érdekességeket is tartalmaz, a barbárokkal kapcsolatos információkat modern fogalmak értelmezésével tettük még inkább aktuálissá. Fontosnak tartottuk a feladatok összeállításánál a szövegértési kompetencia fejlesztését és a topográfiai ismeretek bővítését, a korábbi feladattípusok mellett újszerű feladványok is készültek. A kötet végén a feladatok megoldókulcsa szerepel, a további tájékozódást a válogatott és felhasznált irodalom, valamint a képek forrásjegyzéke segíti.
A 12 kérdés a barbárok történetéből c. kiadvány a Csongrádi Batsányi János Gimnázium diákjainak közreműködésével és a szakmai partner, Dr. Székely Melinda tszv. egyetemi docens (SZTE BTK Ókortörténeti Tanszék) lektorálásával valósult meg 2025-ben a „Késő római portrék és barbár népek megjelenése latin szerzők műveiben” című kutatóprogram keretében Dr. Széll Gábor kutatótanár vezetésével.
A könyv innen digitális formában is elérhető.
