Kiss János távozása után először Imolya Imre vezette az iskolát 1956-tól 1957-ig, majd Havas Gyula kapott megbízást, aki 1941 óta a gimnázium tanára volt. Ő 1973-ig látta el ezt a feladatot.
A gimnáziumi oktatást többféle szakközépiskolai képzés egészítette ki a következő években, ezek nappali és levelezőrendszerben is működtek. Így a szőlész-borász, a gépipari és a faipari szakképzés több éven át volt a gimnázium szakközépiskolai része. 1957...
1956-ban a forradalom - és szabadságharc vidékre is elért, ez hozzájárult az igazgató, Kiss János „távozásához”, aki évekig a rendszer ideológiájának megfelelően sok diák életét megkeserítette, elvágta útjukat a továbbtanulástól, mivel a népi demokrácia alapszellemiségének nem feleltek meg. A városban történt eseményekben lényeges szerepet játszottak a gimnázium tanulói. Molnár József (a város későbbi polgármestere) diákként élte át az...
Az iskolák államosítása és az új intézményrendszer kialakítása után 1951-ben a gimnázium Batsányi János nevét vette fel. Az iskola elnevezése folyamatosan változott 1945 után, először a királyi jelző tűnt el a névből, s így lett Csongrádi Magyar Állami Szent Imre Gimnázium, majd 1950/1951-ben Csongrádi Magyar Állami Általános Gimnázium nevet viselte. Végül az újabb névváltoztatással 1964-ig Állami Batsányi János Általános Gimnázium...
Emlékdarabkák a csongrádi Szent Imre (ma Batsányi) Gimnázium 100 éves születésnapi kiadványához
Édesapám, Hajdú Gyula 1927-ben született Csongrádon, a gimnázium melletti Gr. Andrássy Gyula u 2. alatti házban és 1925-ben született, Mihály nevű bátyjával együtt a Szent Imre gimnáziumban érettségizett.
Édesapám már sajnos nem él, de mindig nagy szeretettel mesélt egykori iskolájáról, és családi házuk a közelsége miatt...
1946-tól a nyolcosztályos képzési módot fokozatosan felváltotta a négyosztályos forma, emellett az 1947/48-as tanévben a polgári fiúiskola működése megszűnt, így az egész épület a gimnázium irányítása alá került. Az iskola valamennyi évfolyamán kiépült a humán és reál tagozat. 1946-ban létrehozták a Dolgozók Gimnáziumát.
Bár az 1935/36. tanév során az internátus befogadóképességét növelték 1946-ban megalakult az Ady Endre Népi Kollégium. Az internátus a háború alatt sokat szenvedett (szovjet katonai kórház volt), ezért a Segítő Egyesület 10 évre bérbe adta a Szűz Mária-rendnek. A Vallás - és Közoktatásügyi Minisztérium azonban nem hagyta ezt jóvá, így az internátus a helybeli római katolikus egyházközséghez került. Zsadányi Árpád igazgató a következőket jegyezte...
A Szent Imre Gimnázium ünnepségeit igyekeztek színvonalassá tenni, egy tanévben általában 6-8 ünnepséget tartottak. „A hazafias érzés ápolásának, az érzelmek nevelésének értékes munkájához szervesen kapcsolódtak ünnepélyeink. Bár minden hivatalosan elrendelt ünnepélyt gazdag műsor keretében tartottunk meg, gondosan ügyeltünk arra, hogy az iskolai munka rendjét és folytonosságát meg ne zavarjuk. Gondunk volt arra is, hogy a szülőket és a város...
A Szent Imre Gimnáziumban több önképzőkör is működött, az egyik népszerű körnek számított a Gyorsírókör, amely az 1922-es tanévben jött létre.
Taglétszáma 1939-re már elérte a 35-t, a vezetőjük pedig Csernák Emil lett. A gyorsírókör munkáját hasznosnak ítélték, hiszen több versenyen is eredményesen szerepeltek tanulóik.
A rendkívüli tantárgyak között fizikai gyakorlatokat is végeztek a tanulók, ezek a gyakorlatok a vezető tanár...
A Szent Imre Gimnáziumban a tanárok csakis tankönyvből taníthattak. A tanárok a tananyagot nem diktálhatták a diákoknak, s a tanulók nem használhattak jegyzeteket. Általában kéthetenként dolgozatot írtak, ezzel mérték az elsajátított tudást. A tananyagot azért megpróbálták egy kicsit érdekesebbé tenni a kor kínálta lehetőségekkel. Az oktató céllal készült üveglemez diapozitív felvételek a tantárgyak szemléltetésében kaptak fontos...
