A bázisintézményi működésünk keretében felajánlott jó gyakorlatok, innovációk

  1. Bázisintézményi célok

Iskolánk pedagógiai programjában fő feladatának tekinti „tanítványainkat elindítani az önmegvalósítás útján, valamint ezzel párhuzamosan alakítani, formálni azt a közösséget, ami az egyén fejlődését segíti elő. Egy olyan közösséget kialakítani, ami a fiatal nemzedéket beilleszti a felnőttek világába, a nemzetéletébe. … A gyerek számára törekszünk a testi biztonság mellett, az érzelmi biztonság megteremtésére is. A gyerekek egyéniségéhez empátiával, azt elfogadva közeledünk.”

Intézményünk pedagógusai elkötelezettek a szakmai-módszertani fejlesztések mellett, az arra irányuló folyamatokat huzamosabb ideje támogatja, a bázisintézményi szerepből adódó többletfeladatot természetesen vállalják. Vállaljuk az alább olvasható a több éve eredményesen működtetett és dokumentált pedagógiai innovációink és jó gyakorlataink bemutatását.

Vállaljuk, hogy szakmai támogatást, segítséget igénybe vevő intézmények részére – igény és munkaterv szerint – lehetőséget biztosítunk hospitálásra, műhelymunkákat tartunk, valamint felkérés alapján helyet biztosítunk a POK által szervezett pedagógustovábbképzések és egyéb szakmai programok, rendezvények megrendezéséhez.

Intézményünkben az elmúlt időszakban megvalósított innovációs törekvések céljai Csongrád város és térségeihez kapcsolódó általános iskoláiban és gimnáziumában tanuló 10-18 év közötti diák tudatos pályaválasztási tevékenységének hatékony támogatása korcsoport szerinti bontásban, az esélyegyenlőség figyelembe vételével. A fejlesztendő készségek közül azokra fókuszálunk, melyek hosszú távon biztosítják a munkaerőpiacra való belépést és az ottani hatékony részvételt, melyben kiemelt szerepet kapott az MTMI területek népszerűsítése.

A tantestületet szakmailag magasan kvalifikált, a változásokra jól reagáló, elhivatott kollektíva alkotja. Nevelőtestületünk elsődleges célja, hogy a diákok piacképes tudással kerüljenek ki az intézményből. Nagy figyelmet fordítunk azokra a feladatokra, amelyek elősegítik a tanulók, egyéni fejlődését, ezért fontosnak tartjuk mind a felzárkóztatást, mind a tehetséggondozást. A nevelőtestület minden tagja aktív résztvevője a továbbképzéseknek. A kollégák belső igénye szakmai tudásuk állandó fejlesztése, módszertani kultúrájuk bővítése. 30 kolléga rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A szaktárgyi továbbképzések mellett különösen nagy létszámmal vesznek részt a kollégák a legújabb digitális technikákat bemutató továbbképzéseken, valamint személyiségfejlesztő és konfliktuskezelő tréningeken.

Természettudományos laboratóriumunkban is célunk a természettudományos tárgyak magas színvonalú oktatásának támogatása és a saját tapasztalatokon alapuló, élményszerű ismeretszerzést biztosító tanulókísérleti munkaforma alkalmazása.

Intézményünk pedagógusai vállalják, hogy az alkalmazott pedagógiai módszertani modellhez hozzáférést biztosít az érdeklődő intézmények számára, vállalja, hogy az alkalmazásában álló mesterpedagógus szaktanácsadók, vagy a vezető által megbízott pedagógus a területileg illetékes POK-kal együttműködésben szervezi, koordinálja a bázisintézményi feladatok ellátását.

Intézményünk alább részletezett jó gyakorlatainak megismertetését ajánlja fel minden érdeklődő intézmény számára, melyek adaptálásában mentori szerepet vállalva további szakmai segítséget ajánlunk. Szükség szerint szakmai programok megvalósítását is vállaljuk, mely tovább erősíti a régió szakmai együttműködési lehetőségei az oktatás terén. Az ehhez szükséges humánerőforrásunk adott, kollégáink rendkívül elkötelezettek jó gyakorlataink disszeminációjában. A későbbiekben bemutatott infrastrukturális környezet minőségi környezetet biztosít bázisintézményi vállalásaink teljesítéséhez. Természettudományos diáklaboratóriumunk és a 2020 májusában átadandó, jelenleg felújítás alatt álló tanulóbarát és modern felszereltségű magyar szaktantermünk a régió oktatási központjaként fogadhatná a nyitott pedagógusokat, érdeklődő diákokat.

Jelenlegi tehetséggondozó tevékenységünk pillérei: a több, mint 10 éve eredményes robotika, régi értékeket tovább vivő, megújult természettudományos képzés és a humán tehetséggondozás egyik kiváló eszközeként működtetett disputa módszer. Tehetségműhelyeink, és projektjeink gyakran igénylik az e területek közötti együttműködést, és befogadóan, támogatóan igyekeznek hatni más tehetségterületek fejlesztésére.

2005-ben az országban az elsők között vezettük be és dolgoztuk ki a robotika iskolai oktatásának módszereit, azóta is sikerrel működtetjük a robottechnika termet a versenyeztetés tehetséggondozás és az utánpótlás nevelés bázisaként.

2010 óta foglalkozik iskolánk a disputamódszerrel. Ez módszer nemcsak a disputaversenyeken hozott sikereket tanítványainknak, más érveléssel, szóbeli megméretéssel foglalkozó versenyeken is sikereket, országos szintű eredményeket értek el: OKTV, disputa versenyek, különböző szavaló versenyek, Kazinczy-versenyek, esszéíró versenyek, szónokversenyek, Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati versenyek, Bolyai Anyanyelvi csapatversenyek.

2013-ban újult meg a Csongrádi Természettudományos Diáklaboratórium, ami a környező iskolák számára  régiós tanulókísérleti központként működik, saját diákjaink számára pedig a tehetséggondozás sokoldalú gyakorlatorientált színtere

Törekszünk arra, hogy sokoldalúan fejlesszük diákjainkat. A tehetséggondozás iránt elkötelezett szaktanárok között nagyon jó az együttműködés, gyakran ki-ki saját szakterületének megfelelően segíti egy-egy komplex projektmunka kiteljesedését,

A tehetséges fiatalok számára igyekszünk természettudományos, technikai, digitális, általános felfedezési tapasztalatokat nyújtó komplex tehetséggondozó programokat tervezni, beépíteni olyan programelemeket lazító tevékenység, művészeti programok, csapatépítő elfoglaltságok, stb) egy-egy hosszabb tevékenységbe, amely a tehetségek egyenletes terheléséhez, kiegyensúlyozottságukhoz, társas kapcsolataik fejlődéséhez hozzájárul.

A robotika terén vegyes korosztályú diákok között jól bevált a kortárs segítők módszer, amelyet direkt illetve indirekt módon is értelmezhetünk. Az idősebb, tapasztaltabb más eszközzel (másik fejlesztő környezet, másik típusú robot) fog neki egy-egy feladatnak. A tapasztalatlanabb, saját szintjén dolgozva, azzal párhuzamosan figyeli a fejlettebb technológiát és észrevétlenül tanul, fejlődési irányt lát maga előtt. Ugyanakkor, ha a kezdőbb elakad a saját szintjén, akkor mindig akad olyan diáktársa, akitől segítséget kap. A tanár hagyományos szerepe átértékelődik, sokkal inkább mentori, együttműködő a diákokkal, szervező.

  1. A bázisintézményi feladatok ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek

A tehetséggondozásban tapasztalattal, eredményekkel rendelkező, a tanulókkal való együtt munkálkodásra nyitott szaktanárok és a speciális szakképzettséget igénylő feladatokhoz további szakemberek alkotják tehetséggondozó szakmai csoportunkat. Intézményi szinten törekszünk a fejlődésre és további területek, kollégák bevonására –nemcsak iskolánkból.

Kissné Kocsis Marianna (disputa) magyar-művelődésszervező szakos pedagógus, szakvizsgázott pedagógus – Bonis Bona – a nemzet tehetségeiért” díjas mesterpedagógus,

Gilicze Tamás (informatika, robotika) fizika-technika-informatika szakos szaktanár informatika területen szakvizsgázott mesterpedagógus, szaktanácsadó, laboratóriumi szaktanár – Pedagógus Kutatói Pályadíj, Sulinetwork díj, Pro Progressio díj – BME kiemelkedő természettudományi oktató-nevelő munkáért,

Giliczéné László Kókai Mária (informatika, robotika) pályázati felelős: matematika-fizika-számítástechnika szakos szaktanár, informatika területen szakvizsgázott mesterpedagógus, szaktanácsadó, laboratóriumvezető, számos tehetséggondozó projekt felelőse – MOL Mester-M díjas, Informatika Nagykövete cím viselője,

Szabó László (fizika) fizika területen szakvizsgázott mesterpedagógus, vezető szaktanácsadó szaktanácsadó – Nívódíj, Pro Progressio díj – BME kiemelkedő természettudományi oktató-nevelő munkáért, Országos Fizikatanári Ankét – Ne habozz! Kísérletezz! című műhelymunkáért I. és III. helyezés, Science on Stage Fesztivál – Kísérletek tantermen kívül: Mire jó egy aula? – különdíj a kiemelkedő színvonalú pályázatért,

Törökné Török Ildikó (biofizika) biológia-fizika szakos szaktanár, laboratóriumi szaktanár, mérés-értékelés munkaközösség vezető, szaktanácsadó mesterpedagógus – MTA dicsérő oklevél (felkészítő tanár), Fizika mindenkié” – különdíj legszakszerűbb kísérlet kategóriában (2 alkalommal),

Kiss Attila intézményvezető, szakvizsgázott pedagógus, testnevelés és sport vezető szaktanácsadó mesterpedagógus; szervezésért és kapcsolattartásért felelős személy. Elérhetősége: kiss.attila@bjg.hu; telefon: 20/431-9722

Továbbá alábbi tárgyi eszközöket, IKT- eszközparkot és helyiségeket biztosítja a bázisintézményi feladatok ellátásához.

Tárgyi eszközök:

  •  igény szerint felszerelt szaktantermek, természettudományos diáklaboratórium
  • IKT eszközpark (laptopok, interaktív táblák, projektorok szükség szerinti mennyiségben)
  1. Megosztani kívánt jó gyakorlat, innováció, módszertani modellek

 A jó gyakorlat megnevezése: Disputa a magyar nyelv és irodalom oktatásában

célja: nyilvános kommunikációs készség fejlődése és az érvelési módszer fejlesztése

célcsoport: 5-12. évfolyam

intézménytípus: gimnázium, általános iskola

a jó gyakorlat rövid leírása: előre megadott témában kell a 3 fős csapatoknak meghatározott szabályok szerint érvrendszerükkel a bírókat meggyőzni állításuk igazáról úgy, hogy az ellenfél csapatával vitatkoznak. A vita előtt tudják meg, hogy állítaniuk vagy tagadniuk kell, ezért az adott témának minden oldalát ismerniük kell, azonosulniuk kell mindkét szerepkörrel. A módszer segíti a kompetenciaalapú oktatást, hiszen az elméleti tudást a gyakorlatban kell alkalmazniuk a diákoknak. A tanulóknak el kell szakadniuk a konvergens gondolkodástól, a feladat megoldásához divergensen, több megoldási irányból kell közelíteniük, így a versenyeken résztvevő tanulók megtanulják a tudásukat megfelelően alkalmazni. Mivel 5-6 percig önállóan kell közönség előtt összefüggő szöveget előadniuk, ezért fejlődik a szókészletük, kifejezésmódjuk, rutint szereznek a nyilvános szereplésben. Nyilvános kommunikációs készségük fejlődése mellett az érvelési módszerük is tökéletesedik, megtanulnak meggyőzően és hitelesen előadni bármilyen témában, a módszer nem kötött egyetlen területhez sem. Az előadókészség, az érvelési készség fejlődése mellett a kritikai gondolkodásuk is kialakul, hiszen már a forrásgyűjtésben is figyelniük kell a hitelességre, aktualitásra, szakszerű hivatkozásra. A figyelmük is fejlődik a módszert alkalmazóknak, hiszen az ellenfél csapat érvrendszerét, érveit úgy tudják megdönteni, ha azonnal ellenérveket, cáfolatokat hoznak, ehhez pedig figyelniük kell minden elhangzott mondatra. A kritikai gondolkodáshoz hozzátartozik, hogy felismerjék, nem mindig van igaza a meggyőzően érvelő előadónak. A disputa segíti a módszert alkalmazók személyiségfejlődését is. Meg kell tanulniuk csoportban dolgozniuk. Nyitottság nélkül nem tudnák mindkét oldal álláspontját hitelesen védeni, cáfolni. A szabályok betartásával türelmet, toleranciát tanulnak. Megismerik önmagukat, erősségeiket, gyengeségeiket, megtanulják ezeket kezelni. Nő a gyerekek önbizalma, magabiztossága. A disputamódszert nagyon jó arra, hogy a tanulók önérvényesítésüket fejlesszék az élet minden területén. A tehetséggondozás  alapvető segítője a disputa.

 A jó gyakorlat alkalmazási területei: tanuló, gyermek személyiségének fejlesztése, szakmai feladatok, szaktárgyi, tantervi tudás fejlesztése, a tanulás támogatása tantárgytól függetlenül

jó gyakorlat megosztásának formája: előadás, bemutató foglalkozás, műhelymunka 

A jó gyakorlat

  1. humán-erőforrás igénye: intézményünk részéről 1 fő elkötelezett pedagógus
  2. eszközigénye: átlagosan berendezett rendelkező tanterem
  3. és időigénye: igény szerint; előadás 60 perc, bemutató foglalkozás 45 perc, műhelymunka 60 perc

 

A jó gyakorlat megnevezése: Robotozni, programozni kortársakkal még jobb

célja: kortárs segítők alkalmazása a tanulási folyamatban

célcsoport: 5-12. évfolyam

intézménytípus: gimnázium, általános iskola

a jó gyakorlat rövid leírása: a robotika terén vegyes korosztályú diákok között jól bevált a kortárs segítők módszer, amelyet direkt illetve indirekt módon is értelmezhetünk. Az idősebb, tapasztaltabb más eszközzel (másik fejlesztő környezet, másik típusú robot) fog neki egy-egy feladatnak. A tapasztalatlanabb, saját szintjén dolgozva, azzal párhuzamosan figyeli a fejlettebb technológiát és észrevétlenül tanul, fejlődési irányt lát maga előtt. Ugyanakkor, ha a kezdőbb elakad a saját szintjén, akkor mindig akad olyan diáktársa, akitől segítséget kap. A tanár hagyományos szerepe átértékelődik, sokkal inkább mentori, együttműködő a diákokkal, szervező.

jó gyakorlat alkalmazási területei: tantárgytól függetlenül, ebben az esetben az informatika, technika tantárgy

jó gyakorlat megosztásának formája: előadás, bemutató foglalkozás 

  • A jó gyakorlat
    • humán-erőforrás igénye: intézményünk részéről legalább 1 fő elkötelezett pedagógus
    • eszközigénye: jól felszerelt informatika szaktanterem
    • és időigénye: igény szerint; előadás 45 perc, bemutató foglalkozás 45 perc