A Boldog Iskola pályázat keretén belül a novemberi hónapot a társas kapcsolatainkra fordítottuk, így igyekeztünk olyan tevékenységeket választani, illetve megvalósítani a hónap folyamán, amelyek segíthetnek abban, hogy másképpen (figyelmesebben) viszonyuljunk társainkhoz.
A téma bevezetéseként egy történetet olvastam fel az osztályomnak a pletykálkodásról, amely a méltán híres filozófussal történt meg. Íme a történet:
Az ókori Görögországban Socrates (469 – 399 i.e.) széles körben ismert volt bölcsességéről.
Egy nap egyik ismerőse rohant hozzá izgatottan s mondta:
– Socrates, tudod mit hallottam Diogenesről?
– Na várjál csak, mondta Socrates, mielőtt bármit is mondanál, át kell menned a hármas szűrőpróbán.
– Hármas szűrő? – kérdi az ismerős.
– Igen, folytatta Socrates. Mielőtt elmondod a Diogenesről hallottakat, szűrjük le, amit mondani akarsz. Az első szűrő az Igazság.
– Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hallottál, az a tiszta igazság?
– Nem, mondja az ember, tulajdonképpen csak most hallottam!
– Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e vagy sem.
Lássuk hát a második szűrőt, a Minőséget. Amit hoztál, az valami jó hír?
– Nem, sőt éppen ellenkezőleg…
– Szóval akkor te valami rosszat akarsz mondani Diogenesről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem?
Az ember vállat vont és egy kicsit már röstellte magát. Socrates folytatta: – Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, harmadik szűrő a Hasznosság.
– Hát amit Diogenesről hallottál, abból van nekem valami hasznom?
– Háát…nem hiszem…
– Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani? Az ember kissé zavarodottan és szégyenérzettel odébbállt. Ez a kis történet példázza, hogy miért volt Socrates nagy filozófus és miért volt nagy megbecsülésben része akkor is és azóta is.
Forrás: https://viragotegymosolyert.hu/socrates-esete-a-pletykaval-okori-elgondolkodtato-tortenet/
A történet értelmezése és véleményünk megosztása után minden diák lerajzolta a saját kezét, és az ujjakba olyan pozitív tulajdonságokat gyűjtöttünk, amelyek fontosak a számunkra a mindennapi társas kapcsolatainkban. Az alábbi tulajdonságokat gyűjtöttük össze:
- bizalom, viccesség, figyelmesség, nyitottság,
- megértés, őszinteség, szeretet, összhang, becsületesség,
- humor, segítőkészség, odafigyelés, barátságosság,
- örülni egymás sikerének, megbecsültség
A tenyerekbe a legjobb barátok neveit írtuk be. Az óra utolsó részében, csoportmunka keretén belül, neveket kellett gyűjteni a diákjainknak, az alapján, hogy kire, milyen tevékenység a jellemző. Így kérdéseket kellett feltenni a másiknak, és ez alapján jobban megismerhettük egymást. A november hónap folyamán a saját „házunkon” is dolgoztunk, így tudatosítottuk magunkban azt, hogy a tisztelet az első lépcső, amelyre építhetjük a további érzéseinket, így ennek megfelelően kellett minden diáknak a saját házának a részeit beírni és átgondolni a társas kapcsolatait.
Természetesen ezeket a fontos értékeket, érzéseket (tisztelet, bizalom, szeretet, megértés, megismerés) nem elég egyszer tudatosítani magunkban, hanem nap mint nap dolgozni kell velük.
Erre vállalkozunk a továbbiakban is, és már készülünk a december hónapra, amelyben a boldogító jó cselekedetek kerülnek majd előtérbe.
Írta: Rideg-Fekete Márta, osztályfőnök